Több román képviselő a parlamenti vitán azt szeretné elérni, hogy a kétnyelvű helységnévtáblákat a jelenlegi 20 helyett 40 %-os kisebbségi lakosságarány esetén lehessen csak használni. Zeno Opris, a kormány főtitkára leszögezte: ha 20-ról 40 %-ra növelnék az arányt, akkor az nem a magyarokat, hanem a többi nemzetiséget érintené hátrányosan. Jelenleg kb. 1100 helységben lehet kétnyelvű táblákat kitűzni, a 40 százalékos határ esetén viszont 780-ra csökken az érintett települések száma. /Új Magyarország, szept. 10./
1997. szeptember 12.
A Trianon Társaság nyilatkozatban tiltakozott Meciar kormányfő lakosságcserére vonatkozó ajánlata miatt: "a magyarság kitelepítésének 50. évfordulóján minősíthetetlennek tartjuk az effajta megnyilatkozásokat". /Új Magyarország, szept. 12./
1997. szeptember 13.
Bácsalmáson szept. 13-án felavatták a szülőföldjükről elűzött népek emlékművét. Az avatás ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A szülőföldjükről elűzött németekkel, délvidéki, erdélyi, felvidéki magyarokkal és más nemzeti vagy vallási csoportokkal történt embertelenségek nem veszhetnek a feledés homályába, mondta az emlékmű avatáskor dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Államalapító Szent István királyunk nemzetének tagjaként arról győződött meg, milyen pusztító az egyneműségre való törekvés, fejtette ki Kötő József, az RMDSZ alelnöke. Kolár Péter, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség elnöke arra hívott fel, hogy szembe kell fordulni az etnikai tisztogatás szándékával. A szlovákiai magyarság nem akar hallani az úgynevezett önkéntes lakosságcseréről. Az emlékmű felállításának kezdeményezője Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt. /Új Magyarország, Magyar Hírlap, Népszabadság, szept. 15./ Kötő József beszédében emlékeztetett arra, hogy Erdély lakói nemcsak a kitelepítés tragédiájának sebeit hordozza, hanem a betelepítés veszélyeit is, a népességi összetétel megváltoztatását "Ma is kísérthet az ?ein Volk, ein Reich? rémálma, a benesi dekrétumok nosztalgiája?" - tette fel a kérdést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
1997. szeptember 17.
Matekovits Mária, az aradi művelődési élet mindenese, az EMKE megyei szervezetének elnöke számolt be az aradi közművelődés helyzetéről. Az 1989-es változásokat követően az elsők között alakult meg Aradon a Kölcsey Egyesület, amely az ottani szórványmagyarság kulturális igényeit felvállalja. Huszonhét éve működik Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör. Nagyzerinden az Olosz Lajos Irodalmi Kör tevékenysége figyelemre méltó. /Új Magyarország, szept. 17./
1997. szeptember 17.
Klézse 4331 lakosából az 1992-es népszámláláskor 11 vallotta magát magyarnak és 149 csángónak. A riporternek ugyan ottjártakor mindenki magyarul felelt. Klézsén 34 családfő írta alá azt a beadványt, amelyben azt kérték, hogy gyermekeik az iskolában magyarul is tanuljanak. A faluban Duma András munkás a lakásán tanít gyermekeket magyarul írni-olvasni. A klézseiek márciusban személyesen vitték a kérvényt Bukarestbe, a kisebbségügyi államtitkárságra. Azóta nem érkezett válasz. /Balázs János. Kérni Klézsén is szabad. "Vasárnapi iskola" a moldvai csángóknál. = Új Magyarország, szept. 17./
1997. szeptember 24.
Életbe lép az Európa Tanács kisebbségi keretegyezménye. Ehhez ugyanis tizenkét ország aláírása szükséges, és eddig tíz ország csatlakozott, most pedig három állam, Dánia, Lichtenstein és Németország is ratifikálta az egyezményt. /Udvardy Zoltán: Életbe lép az ET keretegyezménye. = Új Magyarország, szept. 24./
1997. október 6.
Okt. 6-án Keleti György honvédelmi miniszter megkoszorúzta Aradon a 13 kivégzett honvédtábornok emlékhelyét. Személyében először koszorúzta meg magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékművet. Az ünnepélyes szertartáson részt vett Dan Zaharia román védelmi minisztériumi államtitkár, Ion Horhat megyei prefektus, Bognár Levente alprefektus is. Ezután a román hősi emlékműnél - a házigazdák meglepetésére - Keleti György is koszorúzott. Ezután kezdődött csak az aradi emlékhelyen az RMDSZ által rendezett gyászünnepség. /Szabadság (Kolozsvár), ok. 7./ Okt. 6-án az aradi vértanúk emlékművének hagyományos koszorúzási ünnepségén az RMDSZ nevében Markó Béla szövetségi elnök mondott megemlékező beszédet. Az ünnepségen jelen voltak az RMDSZ más vezetői, országos és helyi tisztségviselői, továbbá hivatalos magyarországi személyek, valamint a határon túli magyar kisebbségek szervezeteinek képviselői. Beszédet mondott Törzsök Erika, a HTMH elnöke is, kifejtve, hogy ez a nap fogalommá vált minden magyar számára, függetlenül attól, hogy hol él. Tokay György kisebbségügyi miniszter méltatta, hogy milyen nagy jelentőségű a magyarság megmaradása számára csaknem másfél évszázada folyamatos, tömeges jelenlétünk a kegyhelyen az okt. 6-i gyászünnep alkalmából. Sok szervezet koszorúzott, köztük volt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége nevében, a magyarországi pártok küldöttei, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ A magyarországi sajtó, a rádió és a televízió is azt jelentette, hogy először koszorúzta meg magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékművet. Valójában Für Lajos akkori honvédelmi miniszter volt az első, aki 1990. okt. 18-án helyezett el koszorút az aradi emlékműnél. /Nem Keleti volt az első Aradon. = Új Magyarország, okt. 8./
1997. október 14.
Emil Constantinescu államfő okt. 14-én a nemzethez intézett szolidaritási nyilatkozatában figyelmeztette a kormányt, készítse elő gondosabban döntéseit, fontolja meg, milyen hatást válthatnak ki a fájdalmas átmenetet átélő társadalomban. A román elnök az érettségi vizsga új rendszere ellen tüntető diákokra, illetve az 1989 decemberi forradalmároknak juttatott kedvezmény miatt a szenátus előtt éhségsztrájkolókra utalt. Az államelnök kijelentette: ha Severin külügyminiszter vádjai alaptalannak bizonyulnak, le kell mondania. /Új Magyarország, okt. 16., Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ Severin kijelentette, hogy egyes főszerkesztők és politikusok idegen államok ügynökei.
1997. október 30.
A Magyarok Világszövetsége Nemzeti Együttműködési Bizottsága azt kérte a civil szervezeteket, hogy vitassák meg, majd állítsák össze azok névsorát, akik bizalmat szereztek a magyar társadalom előtt és magatartásukkal megőrizték erkölcsi tisztaságukat. Mintegy 120 szervezet 2500 személyt jelölt. A bizottság közülük választotta ki azt a száz főt, akiknek a neve az egymástól független jelölésekben a legjobban összecsengett. A pártok vezetői, funkcionáriusai nem szerepelhettek a listán. Az Új Magyarország hozta névsorukat. Köztük van Albert Gábor, dr. Andrásfalvy Bertalan, Balczó András, Bíró Zoltán, dr. Bolberitz Pál, Csete György, Csoóri Sándor, Czakó Gábor, Czine Mihály, Dénes János, Fekete Gyula, dr. Fekete Gyula, dr. Gidai Erzsébet, Görömbei András, dr. Gyulay Endre püspök, Halász Péter, dr. Hegedűs Lóránt püspök, Jankovich Marcell, dr. Jobbágyi Gábor, Kádár Béla, Kiss Dénes, Kocsis István, Kósa Ferenc, Kozma Imre, Kunszabó Ferenc, László Gyula, Lovas István, Macskássy Izolda, Makovecz Imre, Medvigy Endre, Nagy Gáspár, Nemeskürthy István, dr. Papp Lajos,. Pokol Béla, Pongrácz Gergely, Pozsgay Imre, dr. Pungor Ernő, Püski Sándor, Rácz Sándor, dr. Raffay Ernő, Sánta Ferenc, Sára Sándor, Sinkovits Imre, Somogyi Győző, Szentmihályi Szabó Péter, Szervátiusz Tibor, Szokolay Sándor, Szörényi Levente, Tőkéczki László, Varga Domokos, Zacsek Gyula, dr. Zétényi Zsolt. /Új Magyarország, okt. 31./ Ez a száz ember először okt. 30-án ült össze. Elhatározták, hogy a jövőben Százak Tanácsaként működnek és teszik meg észrevételeiket az ország jövője szempontjából legfontosabb kérdésekben. Dr. Csáth Magdolna, a "százak" egyike a tömegtájékoztatás antidemokratikus voltát elemezte, mondván, az írott és elektronikus sajtó - kevés kivételtől eltekintve - nem a valós helyzetet fogalmazta meg. /Új Magyarország, nov. 1./
1997. november 3.
Budapesten a rendőrség erőszakkal szétverte a gazdák tüntetését, amelyet a földkérdésben tartottak, azon a címen, hogy nem engedélyezett tüntetésről volt szó. Hatalmas rendőri erő vonult fel a kevés tüntető ellen. Őrizetbe vették, megbilincselve elszállították Pongrácz Gergelyt, az 1956-os forradalom hősét, rajta kívül Zacsek Gyulát. A rendőrök gumibotot is használtak. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, nov. 4./ Nyolc értelmiségi Nem engedjük többé megverni magunkat! címmel közös közleményben ítélte el a tüntetés szétverését. "A legsötétebb időket hozta közénk a főváros rendőrségének alakulata. Megalázni, letegezni, megverni! Azután a médiumok közismert szolgáival rágalmazni, mocskolni klozetszinten." "...újra lelepleződtek Göncz, Horn, Kuncze és társaik céljai." Ez pedig: provokációval elterelni a figyelmet a legfontosabb kérdésekről: a Dunáról, a földről és a NATO-ról. Az aláírók: Balogh János akadémikus, Balogh Gyula, Vaja polgármestere, Gyurkovics Tibor író, Makovecz Gyula építész, Nemeskürthy István író, dr. Papp Lajos szívsebész, Schmidt Mária történész, Zelnik József néprajzkutató. /Új Magyarország, nov. 6./ Pongrácz Gergelyt olyan durván bilincselték meg, hogy megsérült, véres lett a keze. Ezért írta Lovas István: "Ismét piros a vér a pesti utcán. És ismét Pongrácz Gergely vére. /Lovas István: Ismét piros a vér... = Új Magyarország, nov. 5./ Kecskés Ferencet 12 óra tájban vitték el a rendőrök a Dózsa György útról, mert meglökött egy rendőrt. A rendőrségen nyolc rendőr rátámadt és gumibottal össze-vissza verték, közben "ordítoztak, hogy ellenforradalmár vagyok, mocsok csavargó, a Maczó Ágnes egy nagy kurva, és engem eltesznek láb alól, mert én csak egy csöves vagyok, a kutya sem figyel rám. Ezután a verés után írtam alá, hogy kaptam kétezer forintot és egy deci konyakot. A saját halálos ítéletemet is aláírtam volna, annyira féltem" - számolt be a rendőrségen történtekről. Ahhoz, hogy fogdába vigyék, szükségük volt orvosi igazolásra, elvitték a Fiumei úti klinikára, ahonnan a Péterfy utcai kórházba utalták. A kórházban Baranyi doktor elkészítette a látleletet és Kecskés Ferencet azonnal kórházba utalta. A kórházban a rendőrök odabilincselték az ágyhoz. Ott egy gépelt papírt az orra alá nyomtak, vagy aláírja, vagy elviszik. Aláírta, mert ekkor még az ágyhoz volt bilincselve. A dokumentumok szerint a Fiumei úti rendelőintézet az orvosi vizsgálatról 42 580 forintos számlát állított ki. Kecskés Ferenc munkanélküli. A Népszabadság nov. 5-i száma a címlapon az szerepelt, hogy az Országgyűlés nov. 4-i ülésén az ellenzéki képviselőknek a tüntetésre vonatkozó kérdéseire válaszolva Kuncze Gábor belügyminiszter idézte azt az őrizetbe vett személyt aki azt vallotta, hogy egy számára ismeretlen személy, kétezer forintot és egy deci konyakot adott a rendőrök provokálásáért. /Akit összevertek. = Magyar Demokrata (Budapest), nov. 13., Konyak, pénz a rendőrök provokálásáért? = Népszabadság, nov. 5./
1997. november 6.
Király Károlynak, a Ceausescu-rendszer ismert ellenállójának a nevéhez fűződik a Székely Faluért Alapítvány kezdeményezése. Az 1993-ban bejegyzett alapítvány eddig összesen 150 ezer dollár értékben adományozott mezőgazdasági gépeket, traktorokat, vetőgépeket a székely falvaknak. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületével /RMGE/ nem a legjobb a kapcsolatuk. Király Károly szerint az RMGE ott próbálja folytatni, ahol ötven éve abbahagyta. - Király Károly elmondta, hogy évekkel ezelőtt a Határon Túli Magyarok Hivatalából néhány soros levél érkezett, amelyben felkérték, hogy nyilatkozzon Tőkés László ellen, mivel a püspök azzal vádolta meg a kormánykoalíciót, hogy nem gondolkodik nemzetben. Telefonon felkérték a Népszabadságtól is, hogy írjon levelet Tőkés László püspök ellen. Király Károly bediktálta véleményét, amely az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mellett szólt. "A szöveg azóta sem látott napvilágot az újságban." Később Király Károly személyesen jelent meg Tabajdi Csaba államtitkár hivatalában. Az államtitkár azt kérdezte, mi a véleménye Tőkés Lászlóról, szerinte ugyanis jobban meg kellene gondolnia a püspöknek a kijelentéseit. /Horváth Arany: A román ortodoxia csalafintaságai. = Új Magyarország, nov. 6./
1997. november 11.
Jakab Gábor kolozsvári plébános emlékezett az általa szerkesztett katolikus lap, a Keresztény Szó indulására. 1990. febr. 12-én jelent meg a hetilap első száma, akkor két jeles író, Bajor Andor alapító főszerkesztő és Fodor Sándor szerkesztette. Bajor Andor halála után Fodor Sándor kilépett a szerkesztőségből. Menet közben kiderült, hogy a Keresztény Szó egyes rétegeknek túlontúl igényes. Egyszerűbb, közérthetőbb lapra mutatkozott igény. Így született meg a Vasárnap hetilap, a Keresztény Szó pedig katolikus kulturális hetilap maradt. A szerkesztők évente részt vesznek a Pax Romana értelmiségi mozgalom magyarországi rendezvényein és a szegedi teológiai továbbképzőn is, az ott elhangzottakat hazahozzák. /Új Magyarország, nov. 11./
1997. november 20.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa nov. 11-i ülésével kapcsolatban fejtette ki nézetét Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készített interjúban. A történelem és a földrajz anyanyelvű tanításának kérdésében "nem tartok lehetségesnek semmiféle további engedményt. Eljutottunk a megszépítve kompromisszumnak nevezhető jogfeladásnak arra a határára, ahonnan már nincs hova hátrálni." - szögezte le. A kormányban való részvétellel csökkent az RMDSZ mozgástere kül- és belpolitikailag egyaránt. "Az egész oktatási törvény körüli manőverből az 1918 óta követhető magyarellenes román politikának az árnyéka rajzolódik ki. - Az elmúlt években egyházpolitikai téren sem történt változás. Az ortodox egyház átállt a hatalom oldalára, kormányhatározatokkal milliárdokat kapott az államtól. Az új kormányzat idén januárban ígéretet tett arra, hogy egyházanként 5-10 épületet visszaad. Tőkés Lászlónak ezt áprilisban személyesen Severin külügyminiszter erősítette meg. Azóta sem történt semmi. - Az ortodox egyház határozottan tiltakozott az egyházi személyekre vonatkozó szekusdossziék nyilvánosságra hozása ellen. - Sajnálatos párhuzam mutatható ki a magyarországi politikai sikerpropaganda és az RMDSZ kongresszusa sajtóbeli visszhangja között. - Nem sikerült elvinni az RMDSZ-t a pártosodás irányába. - Szentimrei Krisztina emlékeztetett: az RMDSZ legutóbbi kongresszusán a Ceausescu-időkben a Securitatéval együttműködő Makay Botond javasolta a tiszteletbeli elnöki funkció megszüntetését. Tőkés László megjegyezte, hogy Makay az 1989 előtti magyarellenes politika egyházi kiszolgálója volt. 1989 után szerkesztője lett egy dél-erdélyi lapnak, RMDSZ-elnökké választották, így tagja a Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/ is. - A román politika régóta igyekszik túladni Tőkés Lászlón. "E hatalompolitikai szándék mögé 1994 óta felzárkózott a magyarországi politika is. Nekik nyújt segítséget az RMDSZ neptuni ihletettségű csúcsvezetésének magatartása is, mely készségesnek mutatkozik túladni azon politika képviselőjén, aki útjában áll Budapestnek és Bukarestnek egyaránt." Soraink megritkultak, állapította meg Tőkés László. - A kormányba lépés előtt egy pillanatig sem kérdőjelezte meg valaki a Bolyai Egyetem visszaállításának létjogosultságát. Horn Gyula miniszterelnök a magyar egyetem Kolozsváron kívüli megvalósítása mellett foglalt állást. "Ennek a zavaros helyzetnek, illetve Horn Gyula jogfeladó állásfoglalásának megvolt az a haszna, hogy mozgósította az erdélyi magyar közvéleményt, eszünkbe juttatta, hogy jelen helyzetünkben már nincs hova hátrálnunk." /Szentimrei Krisztina: Már nincs hova hátrálni. = Új Magyarország, nov. 20./
1997. november 24.
Kaposváron rendezte meg nov. 21-én a Kárpát-medencei Ifjak Szabadegyeteme címmel a Fidelitas, az Együttélés Politikai Mozgalom Ifjúsági Szervezete és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ azt a tanácskozást, melynek célja hosszú távú együttműködési keret kialakítása a különböző országokban működő magyar ifjúsági szervezetek között. A meghívottak között van az erdélyi Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, az erdélyi Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/, a Temesvári Magyar Diákszövetség, az Udvarhelyi Fiatal Fórum, a felvidéki Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Ifjúsági Szervezete, a Rákóczi Szövetség, valamint a Magyar Ifjak Világfóruma. A résztvevők a Fidesz holdudvarába tartozó szakértők kisebbségpolitikai előadásai kapcsán vitatják meg a továbblépés lehetőségeit. /Új Magyarország, nov. 20./ Kaposváron a Kárpát-medencei Ifjak Szabadegyetemét életre hívó három szervezet /Együttélés Ifjúsági Csoportja, Fidelitas, Kolozsvári Magyar Diákszövetség/ és több további kárpát-medencei ifjúsági szervezet /MISZSZ, Országos Magyar Diákszövetség, Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet/ közös nyilatkozatot adtak ki. Ebben kifejtették, hogy a térségbeli magyar fiataloknak szükségük van élő kapcsolat kiépítésére, a nemzeti értékek és hagyományok ápolása érdekében. A kezdeményezők szerint fontos, hogy "a magyar külpolitika szerves részévé váljon a határon túli fiatalok helyzetének konkrét lépésekkel való javítása", ami elsősorban a "minden szinten minőségi magyar oktatás eszközeivel" látják biztosíthatónak. /Nyilatkoztak a Kárpát-medencei Ifjak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./ "Bízunk benne, hogy összefogásunkkal képesek leszünk segíteni egy, a magyar nemzeti törekvéseket hitelesen felvállaló és eredményesen képviselő politikai vezetés munkáját." - olvasható a nyilatkozatban. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 27./
1997. november 27.
Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára cáfolta Király Károly azon állítását, miszerint a Határon Túli Magyarok Hivatala felkérte volna őt arra, hogy nyilatkozzon Tőkés László püspök ellen. "Így Király Károly úr hivatkozása ilyen HTMH-levélre egyszerűen valótlanság." Tabajdi Csaba fogadta Király Károlyt és a beszélgetés közben véleményét nyilvánította, elmondta, hogy vitája van Tőkés Lászlóval, de ez nem azt jelenti, hogy Király Károlyt a püspök ellen akarta hangolni. Az államtitkár közölte, hogy a lezajlott beszélgetés és a Székely Faluért Alapítvány magyarországi támogatásának elmaradása között nincs összefüggés. /Tabajdi Csaba: Tiszteletben tartjuk a határon túli magyarságot. = Új Magyarország, nov. 27./ Előzmény: nov. 6.
1997. december 2.
Magyarország egyetlen ellenzéki napilapja utoljára jelent meg: Új Magyarország, dec. 2., VII. évf. 280. sz.
1997. december 16.
Újból megjelent ellenzéki napilap Budapesten, saját meghatározásuk szerint a régi Új Magyarország és a Magyar Nemzet között szeretnének elhelyezkedni, tehát mérsékeltebben ellenzéki lesz a lap. /Nap Magyarország, dec. 16. -I. évf. 1. sz./
2006. március 9.
Csapó I. József nyílt levelében védőhatalmi státust kért Székelyföld felett – Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöktől. Kuszálik Péter ebből kiindulva nyílt levelet írt az olvasóknak. Először Katona Ádám kért védőhatalmi kötelezettséget az utódállamok magyarsága számára. (Új Magyarország, 1993. nov. 3.) Két évvel később szintén Katona Ádám kérte a védőhatalmi státust – ugyancsak nyílt levélben (Szabadság, 1995. aug. 22.), a címzett a magyar kormányfő és Göncz Árpád államfő. Válasz nem érkezett Budapestről. Kuszálik kiemelte, hogy Csapó József kukoricatermesztésből doktorált, nem veszi figyelembe a szakember véleményét. Kuszálik elmagyarázta, Magyarország majd Románia belépett a NATO-ba. Ez kizárja, hogy a két szomszédos állam között védőhatalmi „ez meg az jöhessen létre.” A cikkíró emlékeztetett, Tőkés László 1996 őszén azt javasolta, hogy az alapszerződést ne Temesvárott, hanem Világoson írják alá (RMSZ, 1996. szept. 9.). Ehhez Kuszálik Gabriel Andreescut idézte, aki szerint Tőkés különös élvezettel törekszik a mártíromságra. A baj ott kezdődik, írta Kuszálik, hogy a román hatalom úgy kezeli az ügyet, „mintha a fölvetett kérdéseket az egész erdélyi magyarság fogalmazná meg, a Szász Jenő vagy Csapó doktor által meghirdetett balgatag dolgokat máson kéri számon.” Valójában Katona Ádám mögött áll a nyolctagú Erdélyi Magyar Kezdeményezés. Csapó doktor a Székely Nemzeti Tanács nevében és elnökeként írta alá nyílt levelét, „de ez az alakulat csak elméletben – ha úgy tetszik: a mesékben – létezik.” Kuszálik ítélkezett: „az egész nemzeti-polgári-nemzetpolgári mozgalom (Reform Tömörülés, Polgári Szövetség, Fórum-mozgalom, EMNT, SZNT stb.) nem több lelkes amatőrök gyülekezeténél”. /Kuszálik Péter: Nyílt levél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./
2006. május 6.
Bágyoni Szabó István (Bágyon – Aranyosszék, 1941. június 10.) Elszabadult konténerek című naplóregényét március 22-én mutatták be Budapesten, a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában. Az estet Kalász Márton, az Írószövetség elnöke nyitotta meg, házigazda Böszörményi Zoltán, az aradi Irodalmi Jelen című irodalmi folyóirat főszerkesztője volt. Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban napvilágot látott kötetről Pongrácz P. Mária, a könyv szerkesztője, valamint Csűrös Miklós és Láng Gusztáv irodalomtörténészek beszéltek. Bágyoni Szabó István Erdélyből áttelepült Budapestre, átélte a diktatúrát. Az akkor megtörténtek utóhatásait még máig sem tudta kiheverni a létéért, nemzeti megmaradásáért küzdő értelmiség. Bágyoni Szabó István naplójában szólt azokról az ismert magyar írókról, akik megpróbáltak kiutat keresni. Kenéz Ferenc író sokszor szerepel a könyvben, Kenéz is áttelepült, előzőleg mindketten az Utunknál dolgoztak. Az Utunktól „elmenők” között sorrendben Bágyoni volt az utolsó, Tamás Gáspár Miklós, Csiki László, Kocsis István, Köntös-Szabó Zoltán, Banner Zoltán, Árkossy István és Kenéz Ferenc indult el előtte. A grafikus Árkossy tervezte meg a könyv borítóját, Árkossy Ilona pedig, a színművész feleség fellépett az írószövetségi bemutatón. Közösségben gondolkodó íróember számára a szülőföld elhagyása – még ha kényszerű is – nehezen vagy aligha magyarázható, jelentette ki Bágyoni, hozzátéve, a szülőföld hitből és szellemi ragaszkodásból, hagyományból és álmokból is áll, és azt magával hurcolta. Budapesten ha erdélyi költőről van szó, Kányádi Sándort, Lászlóffy Aladár említik, pedig ma már mindketten valamelyik budapesti kerületből indulnak „erdélyi látogatóba”, erdélyiként. Bágyoni Szabó István az Új Magyarország alapító gárdájában volt, de rövid fél év után kivált onnan, a Pest Megyei Hírlap kulturális rovatvezetője lett 1995-ig, amíg a Horn- kormány meg nem szüntette az egyetlen magyar tulajdonban lévő „vidéki lapot”. A Szabad Föld kulturális rovatát irányította négy éven át – egész addig, amíg az újgazdag sajtócápák meg nem vették a lapot a Magyar Nemzettől. Most nyugdíjasként a Polísz című irodalmi folyóirat főmunkatársa. Regénytrilógiájának (Kések ideje, A lovak estére hazaérnek) harmadik darabját, az Erdélyi oltárképek címűt most írja. Tervezi esszéi, tanulmányai, publicisztikai írásai gyűjteményének megjelentetését. /Bölöni Domokos: Honvágy a hazában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./
2006. augusztus 26.
Keskeny résen át is rá lehet látni egy teljes egészre – ezzel a címmel jelent meg két éve, Albert Gábor 75. születésnapjára a könyv. Nem csak esszé van benne, novellisztikus kis részlet, visszaemlékezés jellegű írások is. Alaposan foglalkozott 1848–49-cel, illetve a 48-49-es emigrációval is. Kiadta Szemere Bertalan levelezését, bevezetésével megjelent a Naplója is. A Pont Kiadó mostanában életmű-sorozatban adja ki Albert Gábor a regényeit. Albert Gábor visszautasítja azt, hogy a magyarországi elit nem volt hajlandó színt vallani, lapított és nem szólt. Elvállalta annak idején egy napilap, az Új Magyarország alapítását, szerkesztését. Úgy érzi, hogy amikor az értelmiségnek a gátra kellett volna állnia, az újság közelébe se engedtek őket. Két témáról mindig szót fog ejteni: az emberiség és a magyarság kilátástalan helyzetéről. Természeti katasztrófa előtt állunk, saját magunk alatt vágjuk a fát, amikor tönkre tesszük a természetet. A másik pedig a népmozgalmi katasztrófa, ami a magyarságot is veszélyezteti. Az európai kultúra fokozatosan kiüresedik. Egyik regénye, a „... mi pedig itt maradtunk” generációs regény. Generációjának széthullását veti föl. /N.M.K.: Egyetlen mondatom sincs, amit ne vállalnék. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./
2007. október 29.
Paizs Tibor egykori szatmári újságíró elmesélte, alapos kacskaringót követően került Szatmárra. Magyarpalatkán született, s azután került ide, hogy elvégezte a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem pszichopedagógia szakát. 1972-ben Szatmárra került családjával. Öt év után Szatmárnémetibe kapott kinevezést. Máriás József akkori főszerkesztő segítette abban, hogy a Szatmári Hírlap belső munkatársa lehetett, s maradt csaknem tíz esztendeig. Csaknem mindegyik romániai magyar lapban jelentek meg írásai. Első önálló verseskötete a Forrás sorozatban Keréknyom címen 1968-ban jelent meg, Szőcs István unszolására. Ezt két-háromévente egy-egy újabb verskötet követte, de írt egy bibliai tárgyú drámát is, amelyet már Budapesten jelentetett meg a Színház című szakfolyóiratban. 1989 elején távozott Magyarországra. Később az akkor megalakult Új Magyarország című konzervatív napilap, illetve a Napi Magyarország belső munkatársa lett. 1990-ben elnyerte a Magyar Sajtóalapítvány egyéves ösztöndíját és megírt Hadova, avagy a hazugság természetrajza című szociálpszichológiai tanulmánykötetét. Csaknem három éven át a legendás hírű Pest Megyei Hírlap rovatvezetője volt, majd ugyanebben a minőségben a Kis Újság munkatársa lett. Bestiárium című verskötete Magyarországon jelent meg. Újságírói munkásságát Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjjal tüntették ki. Október 30-án mutatják be Paizs Tibor Kolozsvári hóhér című könyvét, mely a Szatmári Magyar Hírlap kiadójánál látott napvilágot. /N. I. : Beszélgetés Paizs Tiborral, a ma bemutatásra kerülő újabb „Hírlap Könyv” szerzőjével. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 29./
